Nagyon keveset, szinte semmit sem tudunk a regényes, esetleg legendás elsö búvárunkról. Söt vannak, akik még azt is vitatják, hogy Zotmund valójában búvár volt.

Azt is be kell vallani, hogy nem tudjuk, hogyan nézett ki a legendás magyar harcos, az arcképcsarnokunkban egy képzeletbeli magyar vitéz portréját szerepeltetjük, ahogyan ennek a nagyon távoli múltnak hiteles ábráit készítö Kertai Zalán festömüvész megálmodta.

Valójában akkor mit is tudunk?

Az történelmi tény, hogy hazánkat 1051-ben, majd 1052-ben megtámadta III. Henrik német-római császár, a „teutonok királya”. Tény az is, hogy Henrik hadai és hajóhada Pozsonyt hosszan ostromolta, majd a hajóhad váratlanul elsüllyedt, így utánpótlása megszünt és kénytelen volt kivonulni Magyarországról. A legenda úgy tartja, hogy Henrik hajóinak pusztulását I. András magyar király seregében szolgáló Zotmund (Zothmund) nevü katona okozta. S hogyan? A XIV. szd.-ból fennmaradt Képes Krónika, mint hitelesnek tekinthetö forrás az alábbiakban számol be az eseményröl:

„…Ekkor a várbéli magyarok találtak egy Zothmund nevü, úszni igen jól tudó férfit, akit elküldtek az éj csendjében a császár hajóihoz. A víz alatt jutott oda, megfúrta az összes hajókat, és ezek hirtelen megteltek vízzel…”

Nem kívánunk hosszú bizonyításokba kezdeni a Képes Krónika hitelességét illetöen, de az is tény, hogy az abban leírtaknak szilárd történelmi alapjuk van. Zotmund létezését és történetét pedig bizonyíthatja, hogy az idézett szöveg részlet után szereplö nevek megtalálhatóak más korabeli dokumentumokban, oklevélben. (E felfedezésre Merényi-Metzger Gábor jutott levéltári kutatásai során.) Ezek után – s föleg, ha hinni is akarjuk a régi dicsö hadi-búvár történetet – miért kételkednénk Zotmund, Búvár Kund személyének létezésében?