|
 |
||
             |
KÖNNYÜBÚVÁROK A NAGY TISZAI ÁRVÍZ VÉDEKEZÉSI MUNKÁIBAN Az 1969-es év telén, az 1970-es év tavaszán a szokásosnál sokkal több csapadék hullott a Tisza vízgyüjtö területére, mely komoly árvíz és belvíz veszélyt jelentett a folyó hazai szakaszán. A májusi erös esözések után a helyzet kritikussá vált, mivel a Tisza és mellékfolyóinak vízszintje helyenként 4 – 5 méterrel is megemelkedett. A folyók átáztatták a gátakat, helyenként áttörték, a belvíz igen nagy területeket foglalt el. A kritikus helyzetben a hivatásos vízügyi – árvízvédelmi szakembereken túl minden szakértö személyre és segítö kézre szükség volt, ezért a Magyar Könnyübúvár Szövetség elnökségének felhívására a búvár klubok jelentkeztek a védelmi munkálatokban való közremüködésre. Az árvízvédelemben végül 22 búvár szervezet (MHSZ klubok: Ganz-Mávag, Csepel, Petöfi Sándor, Egyesült Izzó, Dunai Vasmü, BHG, Neptun, Muréna, Szolnok, Rába, Debrecen, Gyula, Kinizsi, Kiskörös, Székesfehérvár, Tatabánya, KM Víziklub, Martfü, Ráckeve. Polgári búvárklubok: Amphora KSC, FTSK Delfin Könnyübúvár Szakosztály. Hivatalból vett részt a védelmi munkálatokban az OVH Árvíz és Belvíz Készenléti Szolgálat.), összesen 127 könnyübúvára vett részt. Valószínüleg ez egy rekord is volt: ez volt az a búvármunka, amikor a legtöbb könnyübúvár dolgozott egy idöben. A búvárok összesen mintegy 3.400 napot dolgoztak, mely során közel 13.000 órát merültek. A résztvevök kb.250 ezer m2 fóliát terítettek ki, 300 ezer homokzsákot helyeztek el, de sok helyen zsilipeket és szivattyútelepeket derítettek fel, javítottak és zártak le.
A védekezési munkák során a búvárok egy új technológiát alkalmaztak a fóliázáskor – beszélhetünk nem hivatalos újításról, esetleg szabadalomról is – a gáton elterített fólián a homokzsákokat „óriás” rajzszögekkel rögzítették.
|
|
 |
||
